Avarkori temetőt bemutató Kamaramúzeum

  Avarkori temetőt bemutató Kamaramúzeum

9744 Vasasszonyfa, Széchenyi út 1.
Szolgáltatás

Múzeum Kultúra Művészet

" Az egykori kis- és Nagyasszonyfa községek közötti legelőn elterülő avar kori temetőt 1921-ben Soós Lajos fedezte fel, amikor a házépítéshez agyagot bányászott a falu újonnan kijelölt földhordó helyén. A meginduló bányászás során azonban egyre több csontváz került felszínre. Ezt látva Soós Lajos és Horváth János 1922 folyamán értesítették az előkerülő leletekről a szombathelyi múzeumot és az addigi gyűjtött leleteket a múzeumnak ajándékozták.

A nagy kiterjedésű ""népvándorlás kori sírmezőn"" 1923 és 1929 között folytak hivatalos ásatások, melyek során a múzeum munkatársai összesen 167 sírt tártak fel. A régészeti kutatások anyagi fedezetét a csekély államsegély, a szombathelyi takarékpénztárak és egyes magánosok támogatásán kívül elsősorban gróf Mikes János megyéspüspök bőkezű adományai biztosították. Az ásatás megkezdésekor a terület már igen összeforgatott állapotban volt, és nyilván ez lehetett az oka annak, hogy az ásatók a feltárt sírok helyét térképen nem rögzítették.

Az ásatásokat megelőző és azzal párhuzamosan folyó bányászás nyomán szétdúlt sírokból származó és a falusiak kezén hányódó leletekből sokat szerzett meg vétel, vagy ajándékozás útján a szombathelyi múzeum. 1925-től a temető leleteit a régiségtár népvándorláskori alosztálya már kiállításon mutatta be, sírok szerinti csoportosításban.

A szép bronztárgyak előkerülésén és ezeknek - az akkori inflációs időkben is - jó értékesítési lehetőségén felbuzdulva egyre több helybeli kezdett magánásatásokba. A legtöbb sírt maga Horváth János ""kutatta meg"", számszerint: kb. 450-et! Kezdetben ő is, akárcsak Soós Lajos, a múzeumnak adományozta leleteit, de keserűen kellett tapasztalnia, hogy a ""múzeumban csak szivart adtak"" értük. Így aztán, kezdetben a múzeum ásatási engedéllyel a zsebében, tovább folytatta ásatásait azzal a kötelezettséggel, hogy a talált tárgyakat leadja a múzeumban. Jobb leletei számára azonban bőkezűbb felvásárlókat talált. A napvilágra került, szebb és értékesebb tárgyak zöme előbb Kőszegre, a régiségkereskedőkhöz, onnan aztán több honi és külföldi magángyűjtőhöz vándorolt.

A temetőnek a helybeliek által való fosztogatásra utal az a tény is, hogy vasvármegye alispánjának már 1923 októberében le kellett tiltania az Asszonyfán folyó illegális ásatásokat és a leletekkel való üzérkedést, 1929-ben pedig kénytelen volt régészetileg védetté nyilvánítani a területet. A bányászások előrehaladtával és a hivatalos ásatások befejeztével azonban eme tilalomnak aligha lehetett érvényt szerezni, és így a temetőt szinte teljesen elpusztították. Csupán a Nagyasszonyfát Kisasszonyfával összekötő régi földútban és az akkoriban kialakított futballpálya alatt maradtak meg a sírok. Ezek leletmentő feltárását 1979-ben Bakay Kornél kezdte meg, 1984-től pedig Kiss Gábor folytatja.

A javarészben elpusztult temető múzeumba került leleteinek sorsa szintén nem volt felhőtlen. A második világháború idején, mikor a szombathelyi múzeum épülete hadikórház volt, a muzeális tárgyakat összezsúfolták. A háborús zűrzavar és az azt követő gyors újraleltározás okozta keveredés miatt két esztendőre volt szükség ahhoz, hogy a fennmaradt régi iratok és fényképek alapján újra helyreállíthassuk az egykori síregyütteseket.

Kiss Gábor
"
(94) 355-146

Keresés
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

Rendezvénynaptár
<< | >>
Június, 2017
HKSzCsPSzV
1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30